Vizelési zavarok (dysuria)


A vizelet tárolásával és a vizelet üritésével összefüggő panaszok összessége, ill. a “normálistól” különböző megjelenése.


Tárolási tünetek: gyakori nappali vizeletürítés (pollakisuria)

  • a beteg éjszaka többször vizel (nocturia)
  • hirtelen fellépő vizelési ingerek (urgency)
  • akaratlan vizeletvesztés (inkontinencia)


Ürítéssel összefüggő panaszok

  • vizelési érzés megváltozása (csípés, fájdalom)
  • vizeletsugár gyengülése, akadozása
  • vizelés csak préseléssel inditható el
  • vizelési képtelenség


A vizelési zavarok tehát nem egy összefüggő kórkép, hanem több betegségcsoport
esetén fellelhető tünet. Ezekkel találkozhatunk pl.BPH, különböző gyulladásos és
köves betegségek, hólyagdaganatok, bizonyos korral járó nőgyógyászati elváltozások
esetében.
 

BPH /Benignus prostatahyperplasia/


Az elnevezés az idősebb férfiak hólyagürítési zavarának kifejezőjévé vált, holott egy jóindulatú szövettani elváltozást takar. 50 éves kor után kezdődik és 60 év felett már a férfi lakosság több mint 40%-át érinti valamilyen formában.
A panaszok a vizelés gyakoriságában, a vizeletsugár erősségének csökkenésében jelentkeznek. Mivel nem dönthető el egyértelműen, hogy ezen panaszokért a hólyagnyak, a prosztata vagy a hugycső elváltozása a felelős, bevezették az “alsó hugyutak tünetei” kifejezést.


A tünetek két csoportba oszthatóak:

  • Obstrukciós tünetek: a megnagyobbodott prosztata mechanikusan szűkíti a rajta áthaladó hugycsőszakaszt, főleg éjszaka gyakoribb vizelési ingerek, akadozva induló vizelés, gyenge vizeletsugár, vizelet-visszamaradás a hólyagban, esetleg teljes vizeletelakadás
  • Irritatív tünetek: a hólyagnyak és a prosztata simaizom elemeinek tónusfokozódása okozza, parancsoló vizelési ingerek, szakaszos vizelés, visszamaradó vizelési inger, a vizelet visszatartásának képtelensége inger esetén, akaratlan vizeletcsepegés


Diagnózis
 
  • Anamnézis, tünetértékelő táblázat kitöltése /IPSS/
  • Fizikális vizsgálat, a prosztata ujjal történő tapintása
  • Vizelet vizsgálata
  • UH vizsgálat: prosztata térfogatának meghatározása, hólyagkő kizárása, felső hugyutak állapotának megítélése, esetleges vizeletvisszamaradás mértéke
  • Uroflowmetria: egyszerű áramlás-vizsgálat, a görbe lefutása informatív az esetleges “akadály” helyéről is
  • Bizonyos esetekben hólyagtükrözés, vese rtg, transrectalis UH is szükséges lehet.

 
Kezelés
 
  • Növényi készítmények (tökmagolaj, pálmakivonat, rozspollen)
  • A prosztata és hólyagnyak simaizmaira ható gyógyszerek (un. alfa-blokkolók)
  • A prosztata növekedését gátolható gyógyszerek (megakadályozzák a sejtek növekedését okozó aktív hormon bejutását a prosztata sejtek magjába)
  • Az utóbbi két gyógyszer kombinálása
  • Sebészeti kezelés (a prostata nagysága határozza meg a módszert)
    • Nyílt műtét: legalább 80-100ml nagyságú prosztata esetében
    • Hugycsövön keresztül végzett eljárások
  • Amennyiben a fenti eljárások nem vezetnek eredményre, vagy műtét a beteg általános állapota miatt nem lehetséges és jelentős vizeletvisszamaradás áll fenn, állandó katheter behelyezése indokolt.